Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

******************************************************************************************

Bemutatkozás

 

graphic1.jpgRajcsányi László vagyok, már kilenc éve nyugdíjas korú nyugdíjas. Itt születtem Perkátán. A Kossuth utcán igazi paraszt emberek és gyerekeik közt nevelődtem és nőttem föl. Én és korombéli gyerektársaim, mi igazán együtt éltünk a múlttal. Szüleim és korabeli felnőtt rokonaim, ismerőseim és köztük mi gyerekek is az ő szüleiktől, nagyszüleiktől örökölt tárgyak, eszközök közt éltük mindennapjainkat.

Felnőtt fejjel gyermekkori élményeimre visszagondolva mély tisztelettel adózok a magángyűjteményéről híressé vált Saphier Dezső gondolatának, aki azt mondta „meggyőződésem, hogy mindenki gyűjtőnek születik”. És valóban, visszagondolva gyerekkoromra minden számunkra értékesnek tűnő dolgot összegyűjtöttünk. Üveggolyókat, gombfoci csapatot, kukoricacsőből készült hajas babát, a Csíróban található összes bogarat, érdekes növényeket, lepkéket, madarakat. Féltve őriztük, még egymástól is féltettük és sokáig megőriztük a saját készítésű játékainkat, faragott botokat, ostorokat, bilinckéket, sípokat. Nekünk nagy érték volt a korhadt deszkákból kihúzott görbe szög. A szögeket kiegyenesítve, ezekkel állítottuk össze saját készítésű játékainkat, kocsikat, hajókat, kardokat, szánkókat, taligákat. A saját kezűleg készült „értékek” elrejtésére vermeket, bunkereket, fa koronájába rejtett faházakat építettünk.

A régi tárgyak iránti tiszteletem talán innen eredeztethető. Igaz, hogy utána következett egy olyan korszak mindannyiunk életében, amikor hamis illúziókra hivatkozva eldobatták velünk értékes eszközeinket, azok egyszerű használati tárgyakká váltak, és ha már kopottak, repedtek lettek, már nem javítás várt rájuk, hanem eldobásra kerültek.

Nyugdíjba vonulásom után kezdtem el rendszerezni azokat a tárgyakat, amik még padláson, fészerben megmaradtak a családunk tulajdonában. Ezután következtek a rokonoknál, barátoknál és közeli ismerősöknél föllelhető tárgyak, amiket jó szívvel bíztak rám, miután látták, hogy méltó helyre kerülnek. A gyűjtemények egyes hiányzó darabjait bolhapiacokon vagy hagyatékból sikerült beszereznem.

Berendeztem egy házi múzeumot, ahol technikatörténeti, helytörténeti, rádiótechnikai, járműtechnikai, mezőgazdasági és egyéb kategóriákba sorolva rendszereztem gyűjteményem darabjait.

Virtuális múzeumlátogatásra hívok minden kedves látogatót, aki veszi a fáradtságot és megtekinti oldalamat. Kellemes időtöltést, jó nosztalgiázást kívánok.

Ha bárki élőben is szeretné megtekinteni gyűjteményemet, előzetes egyeztetés után erre is lehetőség van, szívesen látom az érdeklődőket a házi múzeumban.

Az oldal feltöltése folyamatosan történik, kérem később is látogasson el az oldalra.